Archívumjúlius 2017

Magyar Posta nyomtatvány minták űrlap

M

Igaz, hogy annyira nem kapcsolódik a jog témaköréhez a Magyar Posta nyomtavány minták, de mindeki segítségére lehet egy kis tájékoztatás, hogy a Posta oldalán online is kitölthető néhány nyomtatvány.

Nem olyan régen hallgattam meg az Agyvihar podcast legutóbbi epizódját, és a szerkesztők említést tettek benne arról, hogy a Magyar Posta oldalán csomagfeladáshoz létetezik egy nyomtatványkitöltő, amivel egyszerűbb, és gyorsabb lesz a csomagfeladás. Horváth Róbert részéről kérdésként merült fel, hogy ajánlott levélhez is van-e ilyen online űrlap, de azt mondta, hogy nincs, mert rákeresett.

Azonban az ajánlott levélhez kapcsolódóan is lehet online űrlapot kitölteni, és a kitöltött nyomtatványt kinyomtatva a Postán levélfeladáskor letölthető. Elfogadják, mert már próbáltam.

A Magyar Posta oldalán nem csak e két küldemény esetében van online űrlap, hanem számos másnál is, pl:

  • feladási adatlap
  • meghatalmazás küldemények átvételéhez
  • küldemény őrzése
  • küldeménykeresés
  • vámkezelési nyomtatványok
  • stb.

 

Kötelező jótállás a javító-karbantartó szolgáltatásokra

K

A kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köréről egy korábbi bejegyzésemben írtam. Azonban nem csak az új termékekre van kötelező jótállási idő, hanem a javító-karbantartó munkákra, szolgáltatásokra is. E jótállásokra vonatkozóan a 249/2004. kormányrendelet adja meg a szabályokat.

kötelező jótállás, javító-karbantartó szolgáltatások, jótállás

Mint a korábbi bejegyzésemben említettem, a jótállásra (hétköznapi nevén: garancia) vonatkozó szabályokat a hibás teljesítés témakörébe tartozik.

A javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás akkor vonatkozik, ha a nyújtott szolgáltatás értéke a 20.000 forint meghaladja. Az ilyen jellegű szolgáltatásokra a kötelező jótállási idő hat hónap. A jótállási határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Jótállási jegy

A szolgáltatást nyújtó vállalkozó a javító-karbantartó szolgáltatásáról jótállási jegyet kell kiállítania. A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

  • a vállalkozás nevét,
  • a vállalkozás címét,
  • az elvégzett szolgáltatás megnevezését, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat,
  • a szolgáltatás díját,
  • a fogyasztót megillető jótállási jogokat, azok érvényesíthetőségének adatait,
  • a dolog fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, továbbá személygépkocsi és motorkerékpár esetében a kilométeróra állását.

A jótállási jegyet közérthetően és magyar nyelven kell kiállítani. A javító-karbantartó szolgáltatások kötelező jótállásánál is igaz az, hogy ha a vállalkozás nem bocsát ki jótállási jegyet, akkor a kapott számla, bizonylat alapján lehet érvényesíteni a jótállási jogokat.

jegyzőkönyv

Amennyiben a fogyasztó a javítást, vagy szolgáltatás végző vállalkozóval szemben jótállási igénnyel lép fel, akkor a vállalkozás köteles jegyzőkönyvet felenni. A rendelet megfegalmazza, hogy milyen tényeket kell rögzíteni a jegyzőkönyvben:

  • a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez;
  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt;
  • az elvégzett szolgáltatás megnevezését, díját;
  • a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontját;
  • a hiba bejelentésének időpontját;
  • a hiba leírását;
  • az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A jegyzőkönyv egy példányát igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

Javító-karbantartó szolgáltatások

Hogy mely javító-karbantartó szolgáltatások esnek a rendelet hatálya, melyeknél kötelező a hat hónapos jótállási idő, azt a hivatkozott kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A kötelező jótállási idő a következő javításokra, karbantartásokra vonatkozik:

  • Lakás-karbantartási és javítási szolgáltatások;
  • Háztartási gépek és készülékek javítása;
  • Barkács- és kerti szerszámok javítása;
  • Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása;
  • Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása;
  • Gyógyászati segédeszközök javítása;
  • Telefon- és telefax-berendezések javítása;
  • Hangszerek javítása;
  • Órák javítása.

Kép forrása: lakaskultura.hu

Kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek köre

K

A kötelező jótállás témakörének kivesézése előtt érdemes rögzíteni, hogy mit jelent egyáltalán a jótállás, hol találjuk a meg a részletszabályait.

hibás teljesítés

A jótállásra vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben találjuk meg, ezen belül is a hibás teljesítés fejezetben. Hibás telejsítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Minőségi minimum követelményeket elsősorban a jogszabályok adják meg, de egy szerződésben ugyanúgy le lehet fektetni pontosan, hogy milyen minőségi követelményeket határoznak meg a felek.

jótállás

A jótállás keletkezése lehet szerződéses vagy szerződéses, de mindegyik esetben a jótálló felel a hibátlan teljesítésért a jótállási idő alatt. E felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállási időben a felek szabadon állapodnak meg, azonban vannak olyan termékek, amelykre jogszabály minimum jótállási időt ír elő, ezt hívják kötelező jótállásnak.

Kötelező jótállás

A kötelező jótállás szabályait nem a Polgári Törvénykönyvben találjuk meg, hanem egy kormányrendeletben (151/2003. kormányrendelet), amely részeletesen felsorolja, hogy milyen terékek tartoznak a kötelező jótállás alá.

A rendelet meghatározza, hogy a jótállási kötelezettség azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. Fontos, hogy ha a gyártó kedvezőbb jótállási kötelezettséget vállal a termékére (pl. 3 év), akkor a forgalmazót (vállalkozást) megillető jogok automatikusan átszállnak a fogyasztóra. Vagyis a jótállási idő (a példában meghatározott 3 év) átszáll a fogyasztóra.

Deklarálja a rendelet, hogy a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet, azonban ilyen kikötéskor a kikötés semmis.

kötelező jótállási idő

A kötelező jótállási idő egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

jótállási jegy

A vállalkozás a fogyasztó részére jótállási jegyet köteles átadni, mégpedig oly módon, hogy a jótállási jegy tartalma jól olvasható, és abból a jótállási idő pontosan kiolvasható legyen. A jótállási jegyet közérthetően, magyar nyelven kell megfogalmazni. A rendelet meghatározza a jótállási jegy tartalmát is, így a jótállási jegynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  • a vállalkozás neve, címe;
  • a termék (fogyasztási cikk) megnevezését, típusát, ha van, gyártási számát;
  • gyártó neve, címe, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással (értékesítővel);
  • a szerződéskötés (vásárlás) időpontját, a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját;
  • a fogyasztó jótállási jogait, annak érvényesítési módját, határidejét, helyét;
  • tájékoztatást arról, hogy a fogyasztó vita esetén a megyei (fővárosi) iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A jótállási jogokat csak a jótállási jegy bemutatásával lehet érvényesíteni. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.

kötelező jótállás, jótállási kötelezettség,jótállás idő,jótállás

Amennyiben a fogyasztó jótállási jegyet nem kap a vállalkozástól, akkor a vállalkozástól kapott nyugta, számla, bizonylat alapján lehet érvényesíteni a jótállási jogokat.

kötelező jótállás hatálya alá eső termékek

A hivatkozott kormányrendelet 1. számú melléklete tételesen felsorolja, hogy mely termékek tarozonak a kötelező jótállás aló, így nem fogom mindet felsorolni, csupán példálózó jelleggel említek meg néhányat. A kötelező jótállás alá tartozik:

  • háztartási készülékeket 10.000 forint eladási ár felett (pl. hűtőszekrény, fagyasztóláda, stb.)
  • konyhai kisgépek 10.000 forint eladási ár felett (pl. kávéfőző, teafőzős, stb.)
  • motoros kerti kisgépek, és nem motoros kerti kiskészülékek 10.000 forint eladási ár felett (pl. tűzhely, gázkazán stb.)
  • közlekedési eszközök 10.000 forint eladási ár felett (pl. kerékpár)
  • híradástechnikai eszközök 10.000 forint eladási ár felett (pl. rádió, autósrádió, stb.)
  • hangszerek, sporteszközök 10.000 forint eladási ár felett
  • nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett.

Kép forrása: kaposvármost.hu

Hirdetés

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A jogkerdes.hu blogot Dr. Keserű Imre írja és szerkeszti, aki a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogász szakon. Kapcsolat: info@jogkerdes.hu vagy facebook.com/jogkerdesek

Közösség

Archívum