KategóriaMunkajog

Munkáltatói szabályzat: egyre sürgetőbb a megalkotása

M

A munkáltatói szabályzat a magyarországi munkaviszonyokban nem annyira jellemző, holott egyre sürgetőbb a megalkotása a munkáltató részéről. Rengeteg jogvita elől menekülhet meg a munkáltató a munkáltatói szabályzat megalkotásával.

(tovább…)

Munkahelyi biztonsági kamerarendszer szabályzat: kötelező

M

A legtöbb munkáltató a telephelyén, székhelyén munkahelyi biztonsági kamerarendszert üzemeltet. Azonban a legtöbben nincsenek azzal tisztában, hogy a munkahelyi biztonsági kamerarendszer üzemeletetésére milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelni.

A jogszabályi háttér

A munkahelyi biztonsági kamerarendszerre vonatkozó szabályokat nem találhatjuk meg egy, összefoglaló jogszabályban. A ilyen kamerendszerek üzemeltetéséhez az alábbi jogszabályokban találhatjuk meg:

  • 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről,
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadáságról szóló 2011. évi CXII. törvény,
  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, valamint
  • a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

munkahelyi biztonsági kamerarendszer szabályzat

Fontos, hogy ha egy munkáltató a munkahelyen (értsd: telephelyén, székhelyén, fióktelepén) munkahelyi biztonsági kamerarendszert üzemeltet, akkor mindenképpen rendelkeznie kell egy munkahelyi biztonsági kamerarendszer szabályzattal. A szabályzatban apró részletességel kell szabályozni, hogy ki, hogyan és miért férhet a rögzített felvételekhez, az egyes kamerák milyen területet látnak be, stb.

munkahelyi biztonsági kamerarendszer,szabályzat

Mindezen túl a munkáltatónak regisztrálnia kell magát a Nemzeti Adatvédelmi és Informászabadság Hatóságnál az adavédelmi nyilvántartásba. (A regisztráció ingyenes és digitálisan is megtehető.) Az adatvédelmi nyilvántartási számot a szabályzatra rá kell vezetni.

munkahelyi biztonsági kamerarendszer különös (részletes) szabályai

A munkáltatónak egyértelműen deklarálnia kell, hogy a munkavállalók jogait tiszteletben tartja, és a a kamerarendszer üzemeltetése előtt részletesen tájékoztatja a szabályzatról. Meg kell határozni, hogy milyen célból üzemel a biztonsági kamerarendszer, milyen célt szolgál. A biztonsági kamerarendszer üzemeltetésének célhoz kötöttnek kell lennie.

A kamerarendszer üzemeltetése, működtetése nem sértheti az alapvető emberi jogokat. Ugyancsak meg kell határozni, hogy a munkahelyi biztonsági kamerarendszerrel készített felvételeket mennyi ideig tárolja a munkáltató, és azt is, hogy azokhoz kik és milyen feltételek teljesülése esetén férhet hozzá.

A szabályzatban szükséges rögzíteni az egyes kamerák helyeit és hogy azok milyen területet látnak be, mit figyelnek meg. Természetesen a munkavállaló a munkaszerződésében titoktartásra kötelezhető, hogy titokként kezelje a kamerák helyeit és az azok által belátott területet.

Tilos kizárólag egy munkavállalót megfigyelni és szintén tilos egy munkavállaló által végzett tevékenységet megfigyelni. A munkáltató olyan helyiségben nem végezhet kamerás megfigyelést, ahol sérülhetnek az emberi jogok (pl. öltöző).

Bírság

Amennyiben egy munkáltatónál adatvédelmi ellenőrzést hajt végre a hatóság, és a munkáltató nem rendelkezi munkahelyi biztonsági kamerarendszer szabályzattal, úgy a hatóság adatvédelmi bírsággal sújthatja a munkáltató, amely több millió forint is lehet.

Kép forrása: rpgcentral.hu

A szabadság kiadásának szabályai

A

A nyári szünet beköszöntével egyre többen érdeklődnek, keresgélnek utána, hogy a munkahelyén  szabadságot hogy lehet kivenni, valamint hogy a munkáltató mennyire korlátozhatja a munkavállalót a szabadság kiadásában.

A szabadság a munkaviszony sarkalatos pontja, ugyanis a munkavállaló számára nagyon fontos, de a munkáltató számára már nem annyira, ugyanis a szabadság idejére a munkavállaló a munkából kiesik és munkaerejét pótolni kell valahogy. Éppen ezért a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a szabadság kiadását.

A szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) külön fejezet rendelkezik a szabadság kiadásáról, amelynek címe: a szabadság kiadása. Mint a fejezet címből kiolvasható, a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, valamint joga is. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató kénye-kedve szerint adhatja ki a szabadságot a munkavállaló számára. A jogalkotó már az első bekezdésben deklarálja, hogy a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. Ebből következik, hogy a szabadság kiadása során mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak szorosan együttműködve kell eljárniuk (ezt egyébként a 74/2016. AB határozat is kimondta).

A következő bekezdésben a jogalkotó azt határozta meg, hogy évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Azonban a munkavállaló egyik napról a másik napra nem jelentheti be, hogy másnaptól 7 munkanap szabadságot szeretne kivenni. A jogalkotó e téren védi a munkáltató, ugyanis leszögezi: a munkavállalónak ezen igényét legalább tizenöt nappal (nem munkanap) a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A Munka Törvénykönyve nem csak a munkáltatót védi a szabadság kiadása során, hanem a munkavállalót is, mivel a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalomma, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Ugyancsak munkavállalót védő rendelkezés, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet lehet. Ez alól egyébként egy kivétel van, amikor a munkaviszony megszűnik, akkor a munkavállaló részére az arányos szabadságot meg kell váltani (ki kell fozetni), feltéve, ha a munkaviszony alatt nem került kiadásra.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. E szabály alól kivétel, ha a munkaviszony október elsején vagy ezt követően kezdődött, akkor a munkáltató az esedékességet követő év március 31-éig adthatja ki a szabadságot.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Funkciója ennek a rendelkezésnek az, hogy a munkavállaló ténylegesen akkor mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól, amikor ténylegesen munkát folytatna.

A szabadság mértéke

A munkavállalónak a szabadsága két dolgoból tevódik össze: az alapszabadságból és a pótszabadságból. Az alapszabadság mértéke minden munkavállaló részére húsz munkanap. A (pót)szabadság mértéke a munkavállaló életkorának előrehaladtával sávosan emelkedik:

  • huszonötödik életévtől egy,
  • huszonnyolcadik életévtől kettő,
  • harmincegyedik életévtől három,
  • harmincharmadik életévtől négy,
  • harmincötödik életévtől öt,
  • harminchetedik életévtől hat,
  • harminckilencedik életévtől hét,
  • negyvenegyedik életévtől nyolc,
  • negyvenharmadik életévtől kilenc,
  • negyvenötödik életévtől tíz

munkanap pótszabadság jár. További pótszabadság jár a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

Hirdetés

A szerzőről

Dr. Keserű Imre

A jogkerdes.hu blogot Dr. Keserű Imre írja és szerkeszti, aki a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogász szakon. Kapcsolat: info@jogkerdes.hu vagy facebook.com/jogkerdesek

Közösség

Archívum